VENCZEL JUDIT honlapja

(Heti Válasz Online - 2009.02.23.)

"Jövő május elsejétől a gyedhez a jelenlegi féléves előzetes biztosítási jogviszony helyett egy évre lesz szükség. Mindez azt jelenti, hogy az idén nyár elejéig megfoganó gyermekekre még nem vonatkoznak a megszorítások. Jelenleg a gyed a gyermek kétéves koráig jár, a jövőben viszont a hossza az előzetes biztosítási jogviszonnyal egyezik majd meg, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig jár.

Vagyis, ha valaki 13 hónapot tud felmutatni, akkor csak a gyermek 13 hónapos koráig maradhat otthon gyeden, utána a jóval alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt veheti igénybe. A különbség lényeges, mivel a gyed bruttó összege a korábbi kereset 70 százaléka (de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka), a gyes viszont a minimálnyugdíjjal egyezik meg.

A megszorítás nem vonatkozik azokra, akiknek már megszületett az első gyermekük - szögezte le Szűcs Erika lapunk kérdésére. Vagyis azok az anyák, akik kis korkülönbséggel vállalnak gyermeket, 2010. májusa után is elkerülhetik a megszorításokat. Az első kisdedre, aki 2010 májusa előtt születik, értelemszerűen még a régi szabályok vonatkoznak, ám ha két évnél kisebb korkülönbséggel jön(nek) a kistestvér(ek), akkor utánuk is két évig jár a gyed, akárcsak az első gyermeknél.

Fontos részlet, hogy a szülők meg is oszthatják a gyedre való jogosultságot. Tehát, ha az anya nem tudja kimeríteni a kétéves gyedet, akkor az apa is igénybe veheti azt. Így előfordulhat, hogy az anya a gyermek másfél éves koráig marad otthon, a következő fél évben pedig az apa babázik. Szűcs Erika emlékeztetett rá, hogy ez jó főpróbája lesz a rövidesen kötelezővé váló uniós szabályozásnak, mely szerint a családi ellátások csak akkor járnának, ha azokat 3-4 hónapra az apa is igénybe veszi."

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 138. §-ának (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel.

Az Mt. 130. §-ának (2) bekezdése felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek. Az Mt. 11. §-ának (3) bekezdése alapján a szabadságot a szülő munkahelyre történő visszatérésétől számított 6 hónapon belül kell kiadni.

Fentiek alapján a munkavállalót összesen az alábbi szabadság illeti meg:

• 20 nap alapszabadság + az életkor függvényében az Mt. 131. §-ának (2) bekezdése alapján járó szabadság,

• a szülési szabadság időtartamára (24 hét) az első pontban meghatározott szabadság időarányos része,

• a gyed/gyes első évére az első pontban meghatározott szabadság,

• megilleti továbbá egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság.

Amennyiben több gyermek miatt a szülési és fizetés nélküli szabadságok folyamatosan váltogatva követik egymást, valamint ez az időtartam meghaladja az elévülési időt (3 év), a rendes szabadság mégsem vész el. A rendes szabadságot az elévülési idő letelte ellenére is biztosítani kell.